Tárlatvezetéssel nem összekapcsolt foglalkozások, melyek középpontjában az egyéni alkotás áll. A foglalkozások a múzeumban zajlanak, esetenként kiegészülnek egy-egy példaértékű műtárgy megtekintésével is, pl.: a makói fazekasok kerámiáival.
Tárlatvezetéssel nem összekapcsolt foglalkozások, melyek középpontjában az egyéni alkotás áll.
A múzeum az iskolán kívüli tanulás egyik legfontosabb színtere, melynek különösen kiemelkedő szerepe van egy kisváros és egy kistérség életében. A hely történelmének, hagyományainak megismertetésén túl a múzeum pedagógiai programja nagy hangsúlyt fektet a komplex kompetenciafejlesztésre és a közösségépítésre is.
A múzeum az iskolán kívüli tanulás egyik legfontosabb színtere, melynek különösen kiemelkedő szerepe van egy kisváros és egy kistérség életében. A hely történelmének, hagyományainak megismertetésén túl a múzeum pedagógiai programja nagy hangsúlyt fektet a komplex kompetenciafejlesztésre és a közösségépítésre is.
„A tudás hatalom” – tartja a közmondás. Az igazi tudós ember azonban nem a hatalmat, hanem a boldogság forrását látja a tudásban. Boldog a tudás megszerzése közben, hiszen kielégítheti tudásvágyát.
A múzeum könyvtárában elsősorban történelmi és néprajzi tárgyú köteteket, lexikonokat, adattárakat és folyóiratokat forgathatnak a kutatók és az olvasók. A polcokon 10 ezer könyv és 1400 darab folyóirat van. A könyvtárban az olvashatók a Makón megjelentett kiadványok, és a városban kiadott napilapok is. Az utóbbiak sajnos hiányosak. Megtalálható itt néhány kötet az egykori Juhász Lajos Városi Közkönyvtárból és Csanád Vármegye Könyvtárából is. Külön József Attila gyűjtemény lett kialakítva a költő versesköteteiből és a róla írott művekből.
Makó várostörténetének fontos forrásai között tartjuk számon a múzeum fotótárát. Ebben üvegnegatívok, negatívok, papírképek egyaránt megtalálhatók. Az 1960-as és 1970-es évek építkezései, az 1970-es árvíz vagy a hagymatermelésről készült képek mellett különösen értékesek az épségben megmaradt úgynevezett Homonnai Gyűjtemény darabjai, amelyeket külön nyilvántartásban vezet a múzeum.
Makó várostörténetének fontos forrásai között tartjuk számon a múzeum fotótárát.
A múzeum legkisebb gyűjteménye csak 2 ezer tételes, de a magyar irodalomtörténet számára rendkívül értékes József Attila kéziratokat tartalmaz. A költőre vonatkozó gyűjteményben több autográf kéziratot és dedikációt őriz a múzeum.
A múzeum legkisebb gyűjteménye csak 2 ezer tételes, de a magyar irodalomtörténet számára rendkívül értékes József Attila kéziratokat tartalmaz. A költőre vonatkozó gyűjteményben több autográf kéziratot és dedikációt őriz a múzeum.
A múzeum történeti gyűjteményében 17 ezer darab tárgy és dokumentum volt leltárba véve 2019-ben. A gazdag gyűjtemény alapjait 1950-ben rakták le, amikor alapították a múzeumot. Kiemelkedő például a térképgyűjtemény, amelynek a város földrajzi helyzetén túl a történelmi állapotát is rögzítették, ezért Makó helytörténetének kutatásában fontos források.
A múzeum történeti gyűjteményében 17 ezer darab tárgy és dokumentum volt leltárba véve 2019-ben.
A makói József Attila Múzeum képzőművészeti gyűjteményének regisztrálása 1967-től kezdődött; abban az évben 75 műalkotás került az intézmény leltárába. Az ezredfordulóra már több mint 3500-ra gyarapodott a kollekció, jelenleg pedig 5724 műkincset – festményt, grafikát, érmet, kisplasztikát –tart számon a múzeum. Az értékes műalkotások impozáns sorát többek között olyan alkotók nevei fémjelzik, mint Barcsay Jenő, Székely Bertalan, Karlovszky Bertalan, de például Nagy Gyula, Torma Imre és Bánszki Tamás munkásságába is bepillantást nyerhetünk.
Pesovár Ernő (1926-2008) mint fiatal néprajzkutató került a múzeum élére 1950-ben, majd 1951 szeptemberéig dolgozott Makón. Ekkor vette fel a múzeum József Attila nevét. Pesovár Ernő indítja el a néprajzi tárgygyűjtést a régióban. Őt Szabó Mihály gimnáziumi tanár követ, majd 1952 és 1953 között Péter László, a későbbi irodalomtörténész került Makóra, aki az addigi és saját gyűjtéseit 1952-ben kezdte el leltározni. 1953-ban át akarták helyezni Kiskunfélegyházára, amit nem vállalt el, de a múzeum éléről távoznia kellett.
Börcsök Attila 1987-ben alapította a gyűjteményt. Gyűjtőterülete Makó és térsége (13 település), ezen belül fő gyűjtési területe Makó, Apátfalva és Magyarcsanád. 2000-ben ideiglenes, 2012-ben végleges működési engedélyt kapott. A tárgyi anyag szinte felöleli az egész paraszti kultúrát.
Börcsök Attila 1987-ben alapította a gyűjteményt. Gyűjtőterülete Makó és térsége (13 település), ezen belül fő gyűjtési területe Makó, Apátfalva és Magyarcsanád.
