Gyűjtemények

Képzőművészeti gyűjtemény

A makói József Attila Múzeum képzőművészeti gyűjteményének regisztrálása 1967-től kezdődött; abban az évben 75 műalkotás került az intézmény leltárába. Az ezredfordulóra már több mint 3500-ra gyarapodott a kollekció, jelenleg pedig 5724 műkincset – festményt, grafikát, érmet, kisplasztikát –tart számon a múzeum. Az értékes műalkotások impozáns sorát többek között olyan alkotók nevei fémjelzik, mint Barcsay Jenő, Székely Bertalan, Karlovszky Bertalan, de például Nagy Gyula, Torma Imre és Bánszki Tamás munkásságába is bepillantást nyerhetünk.

A művészeti gyűjteményben találhatók teljes életművek is, hiszen több művész – Hadik Magda, Szundy Gizella, Szekeres István – hagyta az intézményre alkotásainak java részét. Ezeket az értékes hagyatékokat – igény szerint teljességében vagy válogatás formájában, információs háttéranyaggal kiegészítve – a múzeum társintézmények részére is kiajánlja. Kutatások számára ugyancsak érdekes terület lehet ezeknek az alkotói pályafutásoknak a feldolgozása.

Makó kulturális életében meghatározó szerepe volt a művésztelepeknek. 1925-től három esztendőn át Rudnay Gyula – a Képzőművészeti Főiskola legtöbb növendékkel büszkélkedő mestere – hozta el tanítványait festészeti gyakorlatra a Maros-parti városba. A példaértékű mecenatúra elsősorban Espersit János érdeme volt. A múzeum gyűjteményének a telep működéséhez köthető darabjai Weisz Emilió, azaz Vén Emil, Rudnay Gyula, Istókovics Kálmán, Tornyai János, Espersit János és Choma József keze munkáját dicsérik.

A Rudnay-féle alkotótelep szerepét 1971 és 1976 között a Maros Menti Művésztelep vette át; produktumaik ugyancsak számos – műfajában és stílusában egyaránt változatos – alkotással gazdagították a műkincsek gyűjteményét.

A városhoz kötődő művésztelepi mozgalom markáns irányváltását hozta 1977-től a Makói Grafikai Művésztelep (újjáalakulása után Makói Grafikai Alkotótelep néven), amely az addigi sokszínűséggel szemben, kiemelten a sokszorosító grafikai eljárások művelését célozta. Több mint egy évtizedes tevékenységéről hiteles és részletes képet adnak az ugyancsak a múzeumban fellelhető grafikai lapok és az évente kiadott mappák. A páratlanul bőséges kollekciót többek között Kocsis Imre, Benes József, Bak Imre, Eszik Alajos, Károlyi Zsigmond, Kéri Ádám, Kőnig Frigyes, Lengyel András, Lux Antal, Pataki Ferenc, Pinczehelyi Sándor, Schmal Károly, Szabados Árpád, Swierkiewicz Róbert és Veszely Ferenc neve fémjelzi.

A korábbi alkotóközösségek hagyományait elevenítette fel Jámborné Balog Tünde és Gilinger Katalin vezetésével a Makói Művésztelep, amely a helybelieken (Karsai Ildikó, Kis Jenő Ferenc) kívül a határon túl élő magyar művészek – Antal Imre, Biró Gábor, Földessy Péter, Gyurkovics Hunor, Kusztos Endre, Matl Péter, Márton Árpád, Miholcsa József, Miklóssy Mária, Nemes Fekete Edit, Orth István, Páll Lajos, Plugor Sándor, Sipos László, Torok Sándor és Véső Ágoston – számára biztosított lét- és munkafeltételeket. Az 1991-től 2006-ig tartó értékteremtő művészeti együttműködést a múzeum mintegy 500 műkincsből álló anyaga reprezentálja.