Gyűjtemények

Néprajzi gyűjtemény

Pesovár Ernő (1926-2008) mint fiatal néprajzkutató került a múzeum élére 1950-ben, majd 1951 szeptemberéig dolgozott Makón. Ekkor vette fel a múzeum József Attila nevét. Pesovár Ernő indítja el a néprajzi tárgygyűjtést a régióban. Őt Szabó Mihály gimnáziumi tanár követ, majd 1952 és 1953 között Péter László, a későbbi irodalomtörténész került Makóra, aki az addigi és saját gyűjtéseit 1952-ben kezdte el leltározni. 1953-ban át akarták helyezni Kiskunfélegyházára, amit nem vállalt el, de a múzeum éléről távoznia kellett.

Egy nyolcoldalas hivatalos levélben – melyet a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya Vezetőjének írt – részletezi a makói múzeum akkori helyzetét és jövőbeli lehetőségeit (Makó város múltja, néprajza, természettudományi, művészettörténeti és irodalmi értékei, politikai és történeti hagyományai), mely felvetések a későbbiekben megadják a jelenlegi múzeum kiállítási struktúráját. A műtárgyállomány 159 leltározott műtárgyból állt. 1955-ig Buzás László gimnáziumi tanár vezette az intézményt, majd 1956-tól 1963-ig kizárólag teremőr dolgozott a múzeumban. 1963-tól 1964-ig Köpösdi Vera történész igazgatta az intézményt. A műtárgyállomány ekkorra 287 darabra bővült.

1964-től a korábban gimnáziumi tanárként működő Tóth Ferenc vezette a múzeumot 1988-as nyugdíjazásáig. Ebben a korszakban indul meg a múzeum gyűjteményeinek, így a néprajzi gyűjteménynek is a nagymértékű gyarapodása. Tóth Ferenc így emlékszik vissza a tárgygyűjtések jelentőségére: „A néprajzi tárgyak gyűjtését az életmódváltozás miatt kellett felgyorsítani. A népi kerámia, főleg a butellák gyűjtése és a tulipános ládák más parasztbútorokkal leletmentési feladatnak számítottak. Legemlékezetesebb kiállításunk a makói festett bútorokról készült kiállításunk volt, amelyet K. Csilléry Klára nyitott meg, és Csongrád megye népművészetéről Berlinben rendezett kiállítás volt, amelyen Juhász Antal néprajzkutatóval vettem részt.”

Felföldi László néprajzkutató 1973 szeptemberében kezdett dolgozni a gyűjteményben. „Számomra a múzeumi munka többet jelentett, mint az egyetemi tanulmányaim. Abban az időben dolgoztam ott, amikor korszakos változások történtek. Kezdődött a gyűjtemény nyilvántartásának rendbetételével, a szinte erőn felüli gyűjtemény-gyarapítással minden egységben. Azután következett a múzeumépítés, az állandó kiállítás, az Espersit-ház megnyitása, az ópusztaszeri hagymás-ház megépítése és berendezése.” Egy gyűjtéséről így ír: „Konkrét gyűjtési helyzetként az apátfalvi festett bútorok vásárlását idézném föl. Egy jól sikerült gyűjtőút után az apátfalvi jóérzésű honpolgárok értesítették a makai rendőrséget, hogy egy felvásárló lovaskocsival viszi el a szép tárgyakat, meg kellene büntetni.” A műtárgyállomány 1984 áprilisában, Felföldi László távozásakor 9391 leltárba vett néprajzi tárgyat tartalmazott.

Tóth Ferenc igazgatósága alatt megnyílt az Espersit Ház 1979-ben, 1980-ban átadták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményének makói házát, továbbá felépült a makói múzeum új főépülete, melyet 1981. október 2-án avattak fel.

Markos Gyöngyi néprajzkutató 1983-tól 2008-ig dolgozott a gyűjteményben. Így idézi fel a kezdeteket: „Kezdő néprajzos voltam a múzeumba kerülésemkor (a tanári diploma mellé akkor végeztem Debrecenben a néprajz szakot). A mindennapi gyakorlatba Tóth Feri bácsi, s egy évig Felföldi Laci vezettek be, akiktől sokat tanultam. Legfontosabb feladataim közé tartozott az elődök által gyűjtött, hatalmas mennyiségű, be nem leltározott tárgyaknak a nyilvántartásba vétele, a raktárrend kialakítása.”

Fejér Gábor néprajzkutató 1985-től 1991-ig volt a múzeum munkatársa. A kezdetekre így emlékszik vissza Fejér Gábor: „Itt tanultam meg, mi az a muzeológia, a fény- és árnyoldalaival együtt, itt publikáltam először, vettem részt és adtam elő konferenciákon, jutottam el első ízben európai fórumokra, ahol azt se tudták, merre van Makó. Szervezhettem konferenciát otthon, rendezhettem kiállítást, és szerkeszthettem kisebb dolgokat, mellesleg szerezhettem egy diplomát.” A harmadik téma természetesen a festett ládák témaköre, és az először szintén Makón alkalmazott tektonikus (szerkezet-elvű) elemzések, amelyek, máig sajnálom, hogy nem teljesedhettek ki, további pályám során sem.

Az intézmény restaurátora 1986 és 2014 között Juhász István volt. A gyűjteménykezelői és később a múzeumpedagógiai feladatokat Pintér Attiláné látta el 1999 és 2015 között.

Tóth Ferencet 1988-as nyugdíjba vonulása után Halmágyi Pál történész követte az igazgatói székben. Az ekkori műtárgyállomány 12683 darabot számlált.

Markos Gyöngyi távozásakor 2008-ban a műtárgyállomány 15972 darabból állt.  Vincze Klára ebben az évben került az intézménybe a Móra Ferenc Múzeum dolgozójaként. „2008-tól 2012-ig heti egy alkalommal a makói József Attila Múzeum néprajzkutatói feladatát is elláttam, 2012-ben áthelyezéssel kerültem a makói Múzeumba, ekkor már teljes állásban. Vincze Klára távozásakor 2014-ben a műtárgyállomány 16953 darabból állt.

2013-ban a megyei múzeumi rendszer megszűnésével önkormányzati fenntartásba került a múzeum és összevonták a könyvtárral, így József Attila Városi Könyvtár és Múzeum lett az intézmény neve. Halmágyi Pál történészt 2012-ben Vincze Klára néprajzkutató, majd 2013-ban Mátó Erzsébet könyvtáros, 2014-ben Forgó Géza történész és 2015-ben Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató követte az igazgatói tisztségben.

Börcsök Attila néprajzi tárgyakból álló magángyűjteményét 2014-ben Makó Város Önkormányzatának ajándékozta. A város és a múzeum használatba adási szerződést kötött egymással. A kollekció 8764 leltározott néprajzi műtárggyal a múzeumhoz került és megkapta a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény elnevezést.

Apjok Vivien néprajzkutató 2014-ben kezdett dolgozni a gyűjteményben. Apjok Vivien távozásakor 2015-ben 16974 darabot számlált a néprajzi gyűjtemény.

2015-től Nagy Gábor néprajzkutató lett a gyűjtemény felelőse. „Az 1990-es évek közepétől fordultam a pásztorkultúra felé, először a pásztorzene, a dudazene felől közelítettem, majd eljutottam a dél-alföldi pásztorművészet, –viselet és pásztor nemzedékek kutatásához.  Szeretek terepen fellelhető, élő, hagyományos kulturális elemeket vizsgálni.

A 2017. február 24-i leltározott műtárgyállománya a néprajzi gyűjteménynek 17340, a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény leltározott műtárgyállománya 8918 darabból áll, így a két gyűjtemény összesen 26258 leltározott műtárgyat tartalmaz, amivel a megye legnagyobb néprajzi gyűjteménye.