Karsai Ildikó Makón született, manuális érzékét szüleitől örökölte, a rajz világával és szeretetével korán megismerkedve a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában végezte középszintű tanulmányait. Itt Magos Gyula volt a mestere, de jól jellemzi a szakközépiskola e korban oktató magas színvonalú tanári karát, hogy éppúgy tanította Szalay Ferenc, mint Fritz Mihály. Szinte természetes, hogy útja a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára vezetett. Tanárai közül kiemelendő Lelkes István, Dér István és Szathmáry Gyöngyi személye. A szegedi Főiskola elvégzését követően is ambicionálta a továbbtanulást, s a nyolcvanas évek elején a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Rajz-festés tanára Bráda Tibor volt, művészeti anatómiát Patay László, művészettörténetet Cifka Péter oktatott. A művésznő tagja – más szervezetek mellett – a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Az iskolák, főiskolák számbavétele, egy-egy jeles tanár személyiség felvillantásával esetében azért fontos, mert Karsai Ildikó olyan személyiség, aki akkor is és azóta is folyamatosan szívja magába az ismereteket, és attól válik művésszé, hogy ezeket alkalmazni is tudja. Ráadásul igen széleskörűen.

Mintegy harminc éve kiállító művész, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentős a szerepe Makó város művészeti élete irányításában, szervezésében. Művész is tehát és művészetszervező is.

Művészi munkásságának különlegessége, hogy pályaívében az autonóm grafika egyre igényesebben van jelen, ráadásul egyedi és sokszorosító technikákkal egyaránt. Erőteljes fókuszáltsága az egyedi rajzra egész pályája egyik unikális tulajdonsága, a különböző technikákkal pedig részben Makón, részben itthoni és külföldi művésztelepeken volt módja megismerkedni, melyekben szerepet kap a rézkarc, az ofszet és sajátos vegyes technikák alkalmazása. Az autonóm grafika mellett azonban az évek során egyre erőteljesebben dolgozta be magát a tervezőgrafika ágazatába, lett meghívók, üdvözlőlapok, emblémák, plakátok, lapok, naptárak, könyvek, kiadványok tervezője, s alakított ki e területen is egyéni stílust. Ennek megkülönböztető jegye a színes ceruzarajz technika beemelése e műfajba, sajátos eleven színességgel, játékos, burjánzó formakultúrával. E munkássága egyik különleges területe – amely végső soron életművében összekapcsolja az autonóm és az alkalmazott grafikát – az a sajátos és szenvedélyes gyűjtőmunka, melynek keretében szülővárosa építészettel, környezettel kapcsolatos motívumvilágát, építészeti formakultúráját, históriáját, ornamentikáját folyamatosan – rajzokban! – megörökítette, majd ezekből – a műveken át – naptárak keletkeztek. Így született meg ablakok, házak, kapuk, erkélyek, tornyok, oszlopok, világítóablakok, épületdíszek, évszámok műsorozata. Később e munkái kiemelkednek az önálló művészet világába és pl. Stafírung című sorozata az ismert és egybegyűjtött motívum kincs felhasználásával igényes és mély képzőművészeti munkákat eredményez.

2012-ben – az azévi országos főépítészi konferencia alkalmából – jelent meg „Makó, a Maros-menti Konstantinápoly” című rajzos – igényes ! – minikönyve, melynek előszavát az azóta elhunyt kitűnő építész Novák István, Makó város akkori főépítésze írta. Munkássága az évek során tovább bővült, mert a két dimenzió világából kiemelkedett, tovább lépett a három dimenzióba, s az a formakultúra és formaműveltség, amely rajzi, grafikai, festői munkásságát jellemezte szinte kilépett a térbe. Mára pedig Makó látványképéhez meghatározóan hozzájáruló térplasztikák tervezőjévé is vált, fa, kő, kerámia sokoldalú alkalmazásával, s épp 2014. év e területen egy újabb jelentős előrelépést jelent, ugyanis elfogadottak a tervei a makói neológ zsinagóga építésének 100. évfordulója alkalmából létrehozandó emlékjel megvalósításának, amelynek tervezője ő, s amely egy kétrétegű antireflexiós üvegből megvalósított térplasztika lesz a volt zsinagóga helyén (melyet 1965-ben lebontottak).

Karsai Ildikó alkotótársakkal dolgozik e mű megvalósításában (Bánvölgyi László, Bodó Jenő, Török Péter). Karsai Ildikó sokirányú művészeti munkásságával együtt Makó városa művészeti életének nélkülözhetetlen személyisége. Hosszú évek óta szervezi a Városház Galéria kiállítási sorozatát. A kétezres évek második felétől művészeti vezetője a radikálisan megújított Natura Marosmenti Művésztelepnek, amelyre sikerül határainkon túl és azokon belül élő jelentős művészeket folyamatosan meghívnia.

Karsai Ildikó művészete sokirányú összetettségével különleges és sajátos értékeket hozott létre. Gyűjtő is és teremtő is. Otthonos egy organikus felfogású grafikai felfogásban éppúgy, mint egy, a rendre szinte geometrikus fegyelmezettséggel építkező, de intenzív belső szabadsággal megvalósuló grafikai-festői felfogásban, melynek rendkívül egyedi értéke színes ceruza alkalmazásának személyessége. Munkásságáról utoljára 2004-ben jelent meg egy viszonylagosan teljes áttekintést nyújtó katalógus, így igen indokolt, hogy most, a jubileum alkalmából ez ismét megtörténjék. A kiadvány tervezését természetesen a művésznő maga végzi, annak megvalósulását pedig a makói Múzeum hozzáértéssel fogja gondozni.

Budapest, 2014. február 25.

Feledy Balázs
művészeti író, művészetkritikus